SZÉNAKAZAL ÉS SZALMAKAZAL HELYES TÁROLÁSA

Egy rövid leírás a helyes kazal tárolásról...

A kazlak tárolását a 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról előírásait betartva kell megtervezni. A rendelet a szérű, a rostnövénytároló és a kazal elhelyezését szabályozza tűzvédelmi céllal. A 111. pont 222. paragrafusa előírja ezek helyes elhelyezését és a betartandó tűztávolságokat:

A mezőn összerakott kazal, szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező

• robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter távolságot kell tartani.

• Egyéb építményektől legalább 100 méter, vasúti vágányoktól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter,

• közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter

• és nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.

A Tűzvédelmi szabályzat előírja, hogy az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.

Az OSZT előírja azt is, hogy a kazlakat egymáshoz képest hogyan kell elhelyezni: a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kell, hogy kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.

Szintén betartandó, hogy a mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.

A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg. A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.

A rendelet külön kitér arra is, hogy dohányozni csak a kazaltól legalább 30 méter távolságban szabad, szélcsendes időben.

Lábon álló gabonától is tartani kell a minimum 25 méteres távolságot - fotó: Shutterstock

Szintén tűzvédelmi előírás, hogy a tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, és a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak olyan erő- és munkagép vagy más jármű vehet részt, amely legalább egy tűzoltó készülékkel rendelkezik (1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas készülék). A gépek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltetőnek el kell végeznie.

A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.

Forrás: https://www.agroinform.hu/szantofold/tisztazzuk-vegre-hogyan-kell-biztonsagosan-tarolni-a-kazlakat-33071-001